Közgyűlés

A szavazati arányok szerepe a döntéshozatal folyamán
A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. Ha a Ttv. másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

A társasházi törvény konkrétan meghatározza, hogy milyen esetekben kell a tulajdonostársaknak

- az összes tulajdoni hányad szerint számított egyhangú,

- négyötödös,

- kétharmados, illetőleg

- az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű (összefoglalva: minősített) szavazattöbbséggel határozatot hozni.

Ebből adódóan a törvény azt is szabályozza, hogy az azokon kívüli, minden más, konkrétan nem nevesített esetben a jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége elegendő a határozat meghozatalához. (Ehhez a rendelkezéshez kell igazodnia a társasház szabályzatainak is, mivel a hivatkozott bekezdés csak maga a társasházi törvény által tett kivételeket ismeri el.)

Egyszerű szavazattöbbséget igénylő döntések

Fenti állítás alapján egyszerű szavazattöbbséggel fogadhatja el a társasház közgyűlése az éves beszámolót és költségvetést, ilyen formában dönt a közös költség viseléséről, és ezen belül az adott évben tervezett felújítási munkálatokról is.

A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.

A lakóépület külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának és hasznosítási módjának megváltoztatásával kapcsolatos döntéseknél, a társasház tulajdonostársainak közössége a feltételt tartalmazó vagy a tiltó közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.

[Ez az új szavazatarány - a törvény indoklása szerint - nagyobb jogbiztonságot jelent a helyiség tulajdonosa (vagy a bérlő, használó) számára is.]

A többi tulajdonostárs (alapító okiratban megállapított) közös tulajdoni hányadát nem érintő lakásmegosztás és lakásösszevonás esetén a változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez elegendő az alapító okiratnak az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel történő módosítása. Az építtető köteles beszerezni a jogerős és végrehajtható építési és használatbavételi engedélyeket.

Erre a törvényi módosításra a széles körben felmerült, megalapozott igények jelentkezésével nyílt lehetőség.

A bejegyzett társasház alapító okiratában szereplő - a külön tulajdont nem érintő - számítási hiba vagy nyilvánvaló adatelírás kijavításához (ha így a hiba orvosolható) a jelenlévők egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozata elegendő, e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

Legalább négyötödös szavazattöbbséget igénylő döntések
A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról való döntés igen speciális esetnek számít: a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbséggel határoznak.

Legalább kétharmados szavazattöbbséget igénylő döntések
A közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jog korábban említett gyakorlásakor a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

Egyhangú szavazatarány
A 2003-as törvény főszabályként továbbra is egyhangú szavazatarányt ír elő az alapító okirathoz, mint a tulajdonostársaknak a tulajdonjogi helyzet létrehozásáról és módosításáról történő közös megállapodásához. Az alapító okirat megváltoztatásához - ha a társasházi törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

A Ttv. ez alól két kivételt tesz:

- lakásmegosztást vagy -összevonást eredményező munka következtében szükséges alapítóokirat-módosítás;

- az elfogadással vagy módosítással egyötödös kisebbségben egyet nem értők nem támadják meg azt bíróság előtt adott határidőn belül (lásd jogorvoslattal foglalkozó rész).

(A szervezeti-működési szabályzatok általában külön említik a közös tulajdon megszüntetését, illetve az egész ingatlan elidegenítését mint csak egyhangú hozzájárulással hozható döntéseket.)

Jelzálogjog bejegyzésének elrendelése közgyűlési határozattal
A törvény felhatalmazza a közgyűlést arra, hogy a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelhesse el, a tartozás megfizetésének biztosítékául.

Ennek a határozatnak a meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat kézbesítése
Ha a közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével elmaradt tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendeli el a hátralék megfizetésének biztosítékául, akkor az erről szóló határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.